Alapítványunk pályázatot nyújtott be a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap Program kiírására.

Pályázatunk címe: Felülcsapott patakmalom modellje - közösségi munka helyi fiataloknak

Pápateszér és a vele szomszédos települések – Fenyőfő, Bakonytamási, Bakonyszücs, Bakonyszentiván – életét meghatározó, értékmegőrző, értékteremtő közösségi munka fiataloknak – ez programunk célja, melynek keretében egy 1 : 5 léptékű jellegzetes, felülcsapott vízikerekű pápateszéri patakmalom modelljét készítjük el 2025/2026-ban.

A munkához csak az anyagköltséghez, az önkéntesek ellátásához, és az Erdélyből érkező molnárcsalád utiköltségéhez kérünk támogatást. A felülcsapott kerekű vízimalom működőképes modelljét 2026-ban, a Nyitott Malmok Napján adjuk át.

- 2016 február 9-én, kedden - egy nappal a szerdára bejelentett demonstrácó előtt - kivágták a Hős Fa címet elnyert körbeépített győri vadgesztenyefát. (fotó: Reflex Környezetvédő Egyesület)

Rév-Komárom, Marinum

A Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásával 2014 őszen három csallóközi település magyar tamnelvű iskolájában járt a Reflex Környezetvédő Egyesület. A vieo Ré-Komáromban, a Marianum gimnáziumban készült.

A Nemzeti Együttműködési Alap pályázati támogatásával 2014 őszen három csallóközi település - Gúta, Rév-Komárom, Somorja - magyar tannyelvű iskoláiban jártunk.

Az alábbi felvételek a somorjai Madách Imre Gimnáziumban készültek, 2014 novemberében.

A legendés Tér-Kép újság 1989 március 9-iki számában megjelent Mentsétek meg tereinket! című írásával búcsúzunk a közelmúltbn tragikus hirtelenséggel elhunyt barátunktól, GAÁL JÓZSEF újságírótól, lapszerkesztőtől, a Reflex Környezetvédő Egyesület névadójától.

Az írás a Reflex javaslatára autómentes övezetté nyilvánított Széchenyi térről szól. Arról, hogy a köztereink használatáról mindig a polgárok véleményét kell meghallgatiuk a város vezetőinek

Gaál József újságíró, lapszerkesztő, a Reflex Környezetvédő Egyesület névadója.

Az Araneus egyesület vendége voltam november 30. és december 5. között Németország Baden-

Würtenberg tartományában, az Enzkreisi Járásban. A környezeti neveléssel és természetismereti

oktatással foglalkozó civil szervezet az einzkreisi járás Mühlacker városában van, az egyesület

oktatóközpontja, a Naturschule Stromberg (Erdei Iskola Stomberg) a várostól néhány kilométerre,

Ötisheim község területén ideális természeti környezetben található.

 - Házigazdánk, Klemes Köberle az Araneus egyesület elnöke és Moricz, az egyesület két lovának egyike

2014. június 14.

Mit is nevezünk forrásnak?

A források a felszín alatt található vizek természetes felszínre törési helyei. Lehetnek állandó vagy időszakos jellegűek, illetve nagy csoportjaikat tekintve talajvízforrások, rétegvízforrások, valamint a Bakonyra is oly jellemző karsztforrások. Azok a források, melyek vízhozama meghaladja az 5 liter/percet, még akkor is, ha időszakosan elapadnak, ex-lege védett természeti értékek, azaz a természetvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt állnak.

A Bakony forráskataszterezése az elmúlt években zárult le, melynek eredménye a szakembereket is megdöbbentette. A forrásokban szegénynek hitt Bakonyvidék vizekben valójában igen gazdag terület, az 5 liter/perc feletti vízhozamú források száma közel ezerre tehető.

Más kérdés, hogy Bakony középső területe forrásokban (bakonyi nevükön „kutakban”) valóban szegény, mert a víz ezeken a területeken inkább elszivárog, mintsem a felszínre lép. Ezért is volt fontos szerepe ezeknek a kutaknak egy-egy település létrejöttében, amit már az is elárul, hogy nagy számban találunk itt kutakról elnevezett falut, pusztát: Úrkút, Lókút, Iharkút, Hidegkút, Gyertyánkút (a mai Hárskút része), Pénzeskút (a mai Pénzesgyőr része) és Csékút (a mai Ajka része).

Víztároló „szivacs”: a Bakony karsztvíz-készlete

A Bakony fő tömege a vizet jól áteresztő mészkőből és dolomitból áll. Ezek az ún. beszivárgási területek, ahol a felszínére érkező csapadék legnagyobb részét elnyeli a kőzet, és egészen a helyenként akár 200-300 m mélyen lévő karsztvízszintig szállítja. A beszivárgási területen legnagyobb kiterjedésben a felsőtriász (200-228 millió éves) Fődolomit van a felszínen, ezt követi a Dachsteini mészkő. Ez a két kőzet alkotja a főkarsztvíz tároló mintegy 90%-át. E két kőzet vastagsága helyenként eléri az 600-1000 métert is. Gyakorlatilag a Keszthelytől Budáig terjedő terület egy összefüggő főkarsztvíz tároló, területe meghaladja a 10.000 négyzetkilométert. A Hévizi-tó, a budapesti gyógyfürdők, a tapolcai Malom-tó, a tatai Fényes-források, a pápa-tapolcafői óriás karsztforrások, és természetesen a teszéri források is ebből a vízadó rétegből táplálkoznak.

Önmagában a víz nem oldja különösebben a karbonátos kőzeteket, ám a lehulló csapadékvíz egyrészt a levegőből, másrészt a növényzetről jelentős mennyiséfű széndioxidot (CO₂) visz oldatba, mely a vízzel (H₂O) reakcióba lépve gyenge savat (szénsavat, H₂CO₃) alkot. A víz elszivárgása során így képes oldani a mészkövet (CaCO₃), és mire a karsztvízszintig elér, telítődik kalcium karbonáttal. Ennek révén alakult ki, ill. fejlődik napjainkban is a Bakony számtalan barlangja.

CO₂ + H₂O = H₂CO₃

H₂CO₃ + CaCO₃ = Ca₂⁺ + 2HCO₃^-

Miért éppen Pápateszér?

Ha egymás mellé helyezzük a Bakony geológiai és vízrajzi térképét, magyarázatot kapunk arra, hogy a karsztvizek miért éppen a hegylábi területeken törnek a felszínre. A források ott fejlődnek ki, ahol a közvetlen környék exhumálódása (kitemetődése) következtében a környezetéhez képest magasabb helyzetű mészkő rögben valamilyen oknál fogva megszűnik a karsztvíz leszorított tükrű áramlása. Kifejlődik a rög területén az áramlási rendszer, amely a karsztvíz felszínre bukkanását eredményezi. Pápateszér esetében a vízszintes irányú továbbáramlást azok a vízzáró agyag tartalmú üledék rétegek akadályozzák meg, melyek az Oligocén és a Miocén idején, kb. 34-10 millió évvel ezelőtt, folyók és patakok kavics hordalékaként rakódtak le az akkor már kiemelkedő Bakony előterében. Pápateszéren a felszínen mégsem ezekkel az üledékekkel, hanem az ezeket fedő, a Pleisztocénben áthalmozott Pannon eredetű honokkal találkozunk pár 10 méter vastagságban.

A források előtörésének másik oka a tektonikában keresendő. A Triászban, valamint a földtörténeti negyedidőszakban leülepedett karbonátos kőzeteket a földkéreg mozgásai törések, vetődések mentén erősen összetörték és eredeti helyükről kimozdították. Annak ellenére, hogy a mészkőrétegek vízszintes réteglapjai mentén a víz igen jól szivárog, a keresztirányú törések mentén a függőleges irányú vízmozgás is jelentős. A Bakony északi előterében húzódó törésvonalak mentén nemcsak a hegység legmarkánsabb emelkedési zónája alakulhatott ki, hanem a felszín alatti vizek is utat találtak a felszín felé. A Bakony emelkedése és a Kisalföld medencéjének süllyedése egyébként napjainkban is tart.

A karsztvíz tehát a hegylábi karsztforrásokban tör a felszínre, melyek vízhozama általában igen nagy, összehasonlítva a például a más genetikájú talajvízforrásokkal. Amellett, hogy nagy vízhozamúak, vízhozamuk kiegyenlített is, azaz nagy ingadozásoktól mentes, az elapadás természetes körülmények között pedig szinte kizárt. Ez a vízutánpótoló hatalmas karsztvíz tömeggel magyarázható. Elmondható még, hogy a karsztvizek minden esetben magas ásványi anyag (elsősorban kalcium és magnézium) tartalmúak, köszönhetően az útjuk során végbemenő oldási folyamatnak. Éppen ezért árulkodó jele a karsztforrásoknak a környékükön kiváló édesvízi mészkő (travertinó), mely a források által táplált vízfolyásokban akár gátakat is emelhet. Ennek legszebb példája hazánkban a bükki Szalajka-völgyben a Fátyol-vízesés. A kiválások anyaga nem más, mint a vízből a felszínre lépés miatt lecsökkenő nyomás és a megnövekvő hőmérséklet hatására kicsapódó kalcium karbonát.

Miért éppen a malmok?

A fentiekben említettük, hogy a karsztforrások vízhozama bő és kiegyenlített. Kézenfekvő, hogy az ember ezekre a vizekre telepítette az első malmokat, hiszen nem kellett félni az esetleges vízhiányból adódó leállásokra. Tapolcafőn, az itt eredő Tapolca-patakon a Marcalnál lévő torkolatig például volt olyan időszak, hogy 36 malom működött folyamatosan. A bő vízhozam mellett az itt feltörő langyos (16-18 Celsius fokos) karsztvíz¹ a források közelében még télen sem fagyott be, így egész évben őrölhettek a molnárok.

Pápateszéren ugyan hideg karsztvíz² adja a források vizét, ám ezek kellő vízhozama mindig biztosította a malmok elterjedését a területen.

Elnémuló források

A karsztvíztároló csaknem természetesnek tekinthető vízforgalmát az 1950-es évektől, a karsztvíz veszélyes bauxit- és szénbányák biztonságát szolgáló vízkiemelések gyökeresen átalakították. Az 1951-1990 között a kiemelt több mint 10 milliárd köbméter karsztvíz legalább hét-nyolcszor töltené meg a Balatont! A vízkiemelés mértéke jelentősen meghaladta a helyi és a regionális utánpótlás mértékét, ami a karsztforrások elapadásához vagy vízhozamuk jelentős csökkenéséhez vezetett. Az utánpótolódás (azaz a beszivárgás) átlagos értéke 500 köbméter/perc³ körüli a teljes karsztos víztárolóra nézve. Ezt az értéket a bányászati célú víztermelés, illetve ezen felül a termál- és ivóvíz kutak vízkivételei mintegy 60%-al haladták meg: 1960-1970 között 700-800 köbméter/perc értékek voltak jellemzőek. A karsztvízszint Fenyőfő és Pápateszér környékén 50 métert süllyedt az eredeti állapothoz képest, de voltak olyan területek is a Bakonyban, ahol 100-120 métert esett a vízszint. (ld. mellékelt ábra)

Az 1980-as évek közepétől kezdődően a bányászat fokozatosan háttérbe szorult, míg nem 2013-ban bezárták az utolsó mélyművelésű bányát is a Bakonyban. Időközben a több évtizede néma hegylábi karsztforrások újra feltörtek, vízhozamuk stabillá vált Tapolcafőn és Tatán csakúgy, mint Pápateszéren.

¹ A Tapolcafőn felszínre lépő víz tulajdonképpen nem tisztán karsztvíz, hanem ún. karsztvizű hévíz. A Kisalföld vízzáró üledékei alól ide áramló hévizek keverednek a karsztvízzel, és langyos vízként törnek fel.

² A hideg karsztvíz (csakúgy, mint a forrásvizek többi típusa) az adott terület éves középhőmérsékletét mutatja, azaz 8-10 Celsius fok hőmérsékletű.

³ Az adat azt jelzi, hogy az éves összes elszivárgó csapadékvíz a beszivárgási területen egy perce vetítve mekkora értékű.

2013 augusztus 11-17. között pápateszériek, győriek, soproniak, székesfehérváriak, budapesteik - közel harmincan - az egykor volt 25 pápateszéri malom túraútvonalát mértük föl és részt vettünk egy jellegzetes pápateszéri vízimalom 5:1 léptékű modelljének elkészítésébena. A tábor a Norvég Civil Alap támogatásának köszönhetően a Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány szervezetépítését, önkéntes csapatának erősítését is segítette. Az alábbiakban Laposa Tibor képeit adjuk közre a vízimalmos tábor életéből. A táborról készült egy film is, a rövidebb változat itt, a hosszabb itt látható.

A Győri Törvényszék a közelmúltban hatályon kívül helyezte a Dunakapu-téri mélygarázs ügyében illetékes hivatal végzését és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt, az Arrabona Városvédő Egyesület ügyféli jogállásának elismerésével kapcsolatban. A városvédők - sok ezer győri polgár véleményének hangot adva - ellenzik a Dunakapu-téri mélygarázs megépítését, ezért ügyfélként jelentkeztek be a tervezett beruházás építési engedélyezési eljárásába. A megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája azonban megtagadta, hogy a civil szervezet ügyfélként vegyen részt az eljárásbani, vagyis betekinthessen a tervekbe, szakmai javslatot tehessen, vagy akár fellebezzen az építési engedély megadása ellen.
A városvédők bírósághoz fordultak, s a bíró nekik adott igazat. A Győri Törvényszék 2012. április 21-én kihirdetett, 9.Kpk.50.130/2012/4. számú végzése - itt olvasható - hatályon kívül helyezte a megyei kormányhivatal ügyféli jogállást elutasító határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte az illetékeseket. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, olvasható a törvényszéki iratban.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a győri városvédők több hónapos huzavona, jogi csűrés-csavarás után, hamarosan érdemben is beleszólhatnak a Dunakapu-téri mélygarázs hatósági engedélyezési eljárásába. Ha úgy ítélik meg, ügyfélként fellebbezehetnek, vagy akár a bírósághoz is fordulhatnak.